2012. augusztus 1., szerda

Első felújítás - Majorette Ambulance

A megkülönböztető jelzésű autók kicsinyített másait sosem kedveltem igazán, mégis minden kategóriában találtam nekem tetszőt. Már-már egyfajta törvényszerűség, hogy ha felnőttkori gyűjteményünkben nincs is (sok) ilyen játékautónk, vagy modellünk, a gyerekkori adagban mindig található legalább 3-4 darab. 
Így volt ez nálam is. A Majorette több ilyen járművel képviseltette magát régi gyűjteményemben. Amikor azonban eljött az ideje a tudatos gyűjtésnek, bizony ezzel együtt el is kezdtem elköszönni néhány darabtól. 
A Majorette Ambulance (leánykori nevén Jeep SJ Cherokee) autójából kétféle verzióm is volt. Egy patent állapotú, hófehér alapon kék feliratos, valamint egy kopott, fehér alapon piros feliratos darab. A jobbtól megszabadultam egy kedvesebb példányért, a rosszabb maradt alkatrésznek. 

Amikor aztán festékeim mennyisége és indokolatlan mértékű bátorságom a kellő szintre emelkedett, belekezdtem egy-két autó felújításába. Mondanom sem kell, hogy voltak rosszabb és jobb eredménnyel zárult felújítások is. Mivel pár számomra kedvesebb autó is várt az újjászületésre, jó ötletnek tartottam, hogy előttük elszórakozom, vagyis gyakorlom néhány olyan darabon, aminél "nem baj, ha nem sikerül jóra" a felújítás. 
Így került sor az alkatrésznek megtartott Majorette mentőre. Ötletem nem nagyon volt arra, hogy mit is lehet csinálni egy mentőautóból. Az emelt bódé és a megkülönböztető jelzésű lámpák nem sok lehetőséget adtak kreativitásom szárnyalásának. Így végül összegyűjtöttem pár ötletet, majd kipróbáltam az autón. 

Először is következett a karosszéria kékre festése sprayvel, majd az alváz kapott matt feketét ecsettel és a tetővillogók pirosat.



Ugyan felesleges lehet ekkora méretben az utasteret pingálni, de az eredmény annyira mindegy volt, hogy itt is elszórakozgattam egy kicsit. A bódé oldalablakai kaptak fényvisszaverő matricákat - ami talán az egyik legjobb megoldás volt ebben a "projektben" -, mellettük az első futómű kapott némi ültetést - ami pedig talán a legrosszabb… 



A lényeg persze nem a "végezzünk minél butább felújítást" című verseny megnyerése volt, hanem a jövőben alkalmazható jó módszerek egy részének kipróbálása. Nevezhetném ezt a példányt amolyan úttörőnek is gyűjteményemben. 


Ezzel indult el nálam ugyanis a patent állapotú kisautók vásárlása mellett a menthető roncsok beszerzése is. Na és persze egy félredobott, megunt, gyakorlatilag sosem kedvelt kisautóm vált megbecsült darabbá. Nos igen, a felújításnak minden hobbyban megvan a maga szépsége. Még ha pénzügyi szempontból nem is teremtünk vele kézzelfogható értéket, a vele való foglalkozás és saját ötleteink megvalósítása miatt végül mégis felértékelődik számunkra az adott tárgy. 



1 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.