Felújítás előtti Tomica-tanulmány - Tomica Honda Beat (és a többiek)

​Miután nemrég enyhe érzelmi túlfűtöttséggel számoltam be a felújításra váró Tomica Honda Beatről, pár napra rá szét is szedtem és elkezdtem ötletelni azon, hogy hogyan nézzen majd ki az újjászületés után. Persze túl egyszerű lett volna csak egy autóval foglalkozni egyszerre, úgyhogy a vele együtt öt autóból álló csomag második darabját is szétszedtem. Szintén Tomica, szintén Honda. Viszont ez egy Odyssey, abból is az első generációs. Ebből a típusból nem ez a nagy kedvencem, de ez nem okoz különösebb problémát. Jut hely nálam neki is. A szétszedésről érdemes pár szót szólnom, hiszen nem túl gyakori, hogy Tomica kisautókat fúrok-faragok. 

Szétesett ritmus.

Odüsszeia darabokban.

A Beat és az Odyssey szegecsei is engedtek már annyit, hogy egyrészt az általuk összefogott karosszéria és alváz lötyögjön, másrészt könnyen szét lehessen szedni. Mindkét autónak fém az alváza. A legnagyobb különbség mégis itt található. A Beat japán, az Odyssey kínai gyártású. 

Közelebbről megnézve az Odyssey alvázának
festése eléggé silány. Vagy "csak" az  öntvény
kelt életre.

Ebből persze semmiféle előérzetnek nem kellene támadnia. A szétszerelés során azonban egyértelművé vált, hogy sajnos nem mind arany, ami Tomica. Főleg ami taiwani. Az Odyssey alvázából a szegecs helyénél ugyanis lepattant egy igen nagy darab. Odafigyeltem  és még féltem is a szétszedés közben, elvégre nem voltak eddig Tomicával kapcsolatos ilyen jellegű tapasztalataim. Az öntvény mégis elmorzsolódott. Hiába a márkanév, ez az öntvény nem japán minőségű. 

Íme az omlós kínai, és a kifogásolhatatlan.japán.

Egyébként szinte teljesen megegyeznek az összeszerelési módszerek. Mindkét autónál különálló, krómos műanyag egységek a lámpatestek. Mintha az Odyssey műanyaga és annak krómozása is gyengébb, silányabb lenne. De lehet, hogy ezt már csak a lepattant öntvény által okozott lelki trauma mondatja velem. 

A lámpatestek rögzítési módszere ötletes. 

Az Odyssey lámpájának krómozása igencsak megkopott.

A Beat utastere zseniális. Ugyan a róla szóló tesztemben külön kitértem rá, egyszerűen most sem tudom kihagyni, hogy ebben a kis játékautóban bizony megjelenítette a gyártó a pedálokat. A szétszedésnek köszönhetően még jobban meg lehet csodálni ezeket a parányi finomságokat. Így viszont nem is tűnnek annyira apróknak. Inkább mintha el is lennének túlozva. 

Az utastér '"kibontva". Némileg ellentmondásos a
sivár műszerfal és a mintázott pedálok kettőse.

Talán a Tomica mérnökei ezeket a részleteket valóban úgy készítették volna el, hogy ugyan nem nyílik semmi, de mégis legyen valami érdekes plusz., Ezek mellett még a szélvédőre hívnám fel a figyelmet. Vagyis arra a leleményes megoldásra, ahogy rögzítve van a karosszériában. 

Nyitott játékautó esetében talán ez a legjobb rögzítési
módja a szélvédőnek.

A szélvédő anyaga enged annyit, hogy
be- és kipattintsuk a helyéről. Emellett
egy pillanatig sem érezhető, hogy
el akarna deformálódni, vagy törni,

Az Odyssey utastere sokkal egyszerűbb. Szinte bele van gyárilag marva a költségcsökkentés szükségszerűsége. Amíg nem láttam, addig tervben volt egy izgalmas kipingálási ötlet, de ezután elvetettem. Így vagy marad eredeti színében, vagy pont még jobban eltakarom majd, hogy ne bántsa a szemeket. 

Fekete színben jobb lesz ez. Esetleg piros ülések
még, ha már Honda.

Ezek után pedig nem is kérdés, hogy ha már ennyire gagyi az utastér, akkor valamilyen extra funkciónak lennie kell. Ez nem más, mint a nyitható csomagtérajtó. A Tomica itt nem szórakozott külön beépített picike ablakkal, de egy lyukas csomagtérajtót sem szeretett volna. Így lett tömör fém ez a nyíló alkatrész az ablakot festékkel imitálva. 

Nekem annyira nem nyerő a festett hátsó ablak.

Azért itt sem vették félvállról a fontosabb részletek
masszív kidolgozását.

Nem tudom van-e egyáltalán olyan Tomica, amelynél az Odysseyétől eltérő a csomagtérajtó kialakítása. Erről Sanyi egészen biztosan pontosabban tudna nyilatkozni. Hirtelen azt sem tudom eldönteni mi a legjobb megoldás:

- nyitható csomagtérajtó ablak nélkül

- nyitható csomagtérajtó tömötten, az ablakot a karosszéria elem színétől eltérő festékkel jelezve

- nem nyitható csomagtérajtó (legyen mondjuk a motorháztető nyitható) 

Vajon jobb lenne-e nyitható ajtókkal?

A kerekek sajnos az Odysseynél is hasonló állapotban vannak. Úgyhogy legalább a kerékpróbálgatást el lehet kezdeni a felújítás korai szakaszában. 

A Datsun volt az egyik első átalakításom.
Azok az MB-kerekek minden idők legszebbjei
közt vannak. Talán a Beat-nek is ilyenek kellenének.

Ahogy a képeken látszik, bizony akad még más Honda-projekt is. A Hot Wheels Civic például rengeteg témát ad még majd nekem. Mindössze arra kell várnom, hogy az öltetek kellő módon kiforrjanak. 

Egy rögtönzött autós találkozóvá vált a felújítási
procedúra. Elkalandoztam...

Továbbá a Tomica Prelude elkészítése is várat magára. Nála még az utasteret kell lefestenem és szereznem megfelelő festéket a karosszériához. Na meg a sárga, Welly-féle Integra sincs 100%-os állapotban... A Majorette 4Runner-t is el kellene kezdeni valamikor... 

És hogy mikor kerül sor a felújításokra? Költői kérdés. Nálam ugyanis tipikusan a hangulat a meghatározó. Csak azért nem tudok belefogni egyik autó elkészítésébe sem, mert éppenséggel lassan ellepik a szétszedett apróságok a lakás minden vízszintes felületét. Bár erről barátaim is tudnának mesélni. Mindegyiküknek készültek (és készülnek is) már hosszú hónapokon keresztül autók. De ez még mindig a szerencsésebb eset, mert a saját magamnak szántak jóval hosszabb ideig rostokolnak félkész állapotban. A képen láthatóak csak egy nagyon kicsi része a teljes autó(roncs)telepnek. Szóval lesz itt még feladat bőven. De legalább már egyre szebb az idő. Lehet végre a friss levegőn kisautóról festéket marni focizni, biciklizni.