2015. április 5., vasárnap

Mi van a tojásban? - Húsvéti különkiadás /2. rész/

Folytatódik a húsvéti "tojásos autós" bemutató. Tekintettel arra, hogy hétfőn még ennyi mondatot sem leszek képes különféle okokból írni, inkább ma összedobtam ezt a bejegyzést a számomra említésre méltó Kinder-járművek maradékáról. 

Időrendi sorrendben haladva rögtön jöjjön egy igazi vad. Egyértelműen beazonosítható a Porsche egykori csodafegyvere. A 935-ös mindig is a kedvenc pályagépeim közé tartozott. Ez a hosszított változat pedig maga az őrület. 

Átjön az eredeti hangulata. Ha még a matricák is
autentikusak lennének...
A Kindernek bedolgozók is iparkodtak, hiszen már képes vagyok ezt az apróságot olyan szögekben pózoltatva fotózni, mint egy komolyabb modellautót. 

Épphogy látszik valamilyen ülésféle kezdeményezés
az utastérben, de ennyi elég is. 

A Porsche egyik legőrültebb formavilága. Ideje lenne
felelevenítenie. 
De ez a Porsche nem az egyetlen volt az ilyen exkluzívabbnak nevezhetők között. Nem hinném, hogy van olyan gyűjtő kollégánk, akinek nem jutott az alább látható autók bármelyikéből. 

Rögtönzött húsvéti oldtimer találkozó.
FIAT, Mercedes, BMW, Bugatti, vagyis szinte minden megtalálható itt. A kidolgozottságra sem lehet panasz. 

Jól látható, hogy a karosszéria 3 részből áll össze.
De ez nem különösebben zavaró.
Mindegyik autón látszik, hogy a Kinder csapata
megadta a módját az oldtimerek előtti tisztelgésnek.
Jellegzetes forma, jellegzetes kék szín. Vajon melyik
márka típusa?
Az arányok egészen jók. Akármennyire sem tartoznak a kedvenceim közé ennek az érának a képviselői, azért nagyon is tudtam rajongani ezekért az apróságokért akkoriban. Még mai fejjel is szép, színvonalas. kisautóknak tartom őket. Az eredetieket pedig bár lassan, de megtanultam méltó módon tisztelni. 

Ő lekéste a találkozót.
És akkor jöjjön egy igazi harcos. A New Holland az IVECO "vasmarkú", szőke leánya. 

A "New Holland" márkanév betűstílusa sejteti, hogy köze
van az IVECO-hoz.. 
A tojásban megjelent exkluzív sorból sajnos csak a markológép jutott nekem anno. Igényes kidolgozottság jellemző erre is. Kanyarodik, és még a markoló is mozgatható. A kabin élethű az aprócska ablakokkal, a matrica pedig viszonylag jól tapad. 

Igényes, ízléses. Sok apró részletre is odafigyeltek. 
A rövidke munkagépes kitérő után jöhetnek a "koncepció járművek". A fentebbi elképzelésnél jóval visszafogottabb, a maga nemében rendkívül igényes futurisztikus személyautót egyenesen lehetne egy Sbarro-tanulmánynak nevezni. 

Igazi vadhajtásnak tartottam megjelenésekor. Most pedig
megdöbbenve ismerem fel, hogy az autógyártás valóban
ebbe az irányba tart. 
Az átlátszó első lámpatestek nagy kincsek abban a korban amikor ezt nagyobb méretben és több pénzért sokan nem képesek már elkészíteni. 

Oldalnézetből még őrültebbnek tűnik a dizájn.

Az eleje még tetszik is. 
Innen nézve elmenne késői 80-as évekbeli
keleti blokkos koncepciónak.
Még mielőtt rátérnék a bejegyzés még komolyabb szereplőire, muszáj említést tennem egy Rolls-Royce hasonmásról. 

Ez is egy korábbi darab. A kerekek stílusa nagyban jelzi
is ezt a tényt. 
Aránytalan, egyszerű, de felismerhetőek a Rolls stílusjegyei. 

Jópofa darab a vaskos ablakkerettel együtt. 
Ráadásul működik a teteje is. Szépen kinyitható és lezárható. Szintén a kedvenceim közé tartozott ez az autó. Nem tudtam megunni ezt az extra funkciót.

A mechanika.
A tető már el is bújt.
És máris 100%-ban élvezhető az áprilisi időjárás
(illetve az "önfeledt magamutogatás").
Fogalmam sincs, hogy pontosan mikor kezdte a Kinder az egy márka típusaira koncentráló sorok kiadását, de az biztos, hogy nagy dobás volt. A legelső ilyen darabom a Smart sorozatból van. 

Smart Kinder-tojásba férő méretben, már-már
tökéletes kidolgozottságban. Ennyi elég is lett volna belőle.
Emlékeim szerint ez a 90-es évek második feléből származik. Ha jobban megnézem, akkor minden olyat tud, amit manapság egy átlagos 1/50 és 1/72 méret közötti játékautó és egy átlagos 1/87-es. 

Remek lámpatestek, autentikus színek. Az utastér
ebből a szögből is üvölt a részletességtől. 
Precíz karosszéria, szépen kidolgozott lámpatestek, kerekek jellemzik. Az utastér részletessége már-már hihetetlen. 

Az ülések mintázata és a műszerfal is gyönyörűen
le van követve. Ezt vétek lett volna valóban
játszadozásra használni. 
Viszont mintha itt elfogyott volna a kreativitás, vagy a
projektre szánható költség.
Ehhez képest a jóval később kiadásra került Porsche-sor szereplői már nem igazán akarnak többeknek látszani egy különleges tojásos sor darabjainál. Legalábbis a 356-os Cabrio nem tett oly mély benyomást rám. 

Az egyszerű 356-os.
Természetesen nagyon örültem neki, de a Smarthoz hasonlítva nagyon együgyű darab. 

Bár jóval kisebb, mint a Smart, néhány rendkívül
kezdetleges megoldás nem menti fel ez alól.
Ha már nyitott a kicsike, bizony nem ártott volna
jobban odafigyelni az utastér egy-két fontosabb részletére.
A Mini-sor elkészítése (vagy elkészíttetése) során mintha jobban sikerült volna megragadni az élethűséget. Bár vannak itt is egyszerű részletek, de az embernek itt szinte bizsereg a tenyere, hogy tolómérőért nyúljon, lemérje a fontosabb paramétereit és elkezdjen fejben számolni, hogy pontosan milyen méretarányú is ez az apróság. 

Már-már herpásan részletes és élethű.
Persze gondok itt is vannak, de kevésbé nagyok, mint
például a 356-osnál.
Itt viszont fájó pont a nem eléggé precíz tamponnyomás. 
És hogy ez a bejegyzésben is legyen szó mindnyájunk nagyra becsült kedvencéről, egy Hot Wheels autó is boldogítja a kinderes mezőnyt. 

Nem ússzuk meg Hot Wheels nélkül a Kinder-sort sem.
Nem is tudom mit kellene írnom előbb. A jót, vagy a rosszat? Tény, hogy ez is egy autó és nem valamilyen lökött figura, vagy egyéb "nem fiús" cucc. Ráadásul egy igen vagány darab. Meghatározhatatlan rikító színű karosszéria, hatalmas motor, rengeteg matrica. Mintha a Matchbox Dodge Challengere, a Hot Wheels valamelyik Mustangja és még sok más amerikai izomautó lenne mattelesen újragondolva a tojásos műtőasztalon. 

Amerikai életérzés a német márkanevű
olasz termékben. Örülünk?
Persze, hogy örültem neki és mosolygok rá a mai napig. De mosolygok rajta is, hiszen talán nem is tudja a Kinder, hogy nemes egyszerűséggel talált meg a Mattelnek egy olyan divíziót, amelyben egészen biztosan mindenki képes elfogadni a giccses, négykerekű nyavalyáit. Bónuszként pedig ott van a Kinder, vagyis Ferrero saját követelmény- és minőségbiztosítási rendszere, amely nyilván nem enged meg olyan hibákat a gyártónak, mint amiket a saját közvetlen kiadásaiban képes elkövetni. 

A bejegyzés végére hagytam azt a sort, amelyet már nem véletlenszerűen sikerült megszereznem, hanem a létezés észlelésétől számítva rövid időn belül lecsaptam rá egy webáruházon keresztül. Nem volt sem csomagolás, sem csoki, de az élmény teljességéhez nem is volt azokra szükség. 

Íme a vígan ugrándozó, bolondos Abarth-négyes.
Az Abarth-sor sajnos nem jelent meg hazánkban. Pontos információm nincs arról, hogy hol került forgalomba. 

A kis vadócok rajtra készen.
Minden várakozásomat felülmúlta ez a kvartett. Átlátszó lámpatestek elől és hátul is a lehető legprecízebb illeszkedéssel, remek karosszéria és egészen jó kerekek. 

Hátulról is izgalmas darabok. 
Nekem a piros utcai Abarth felnijei tűnnek a legjobbaknak. A többi lehetne kidolgozottabb is egy picivel. 

A felnik miatt ez a legigényesebb.

A karosszéria miatt ez a legvadabb.
A rally-kiépítés miatt ez a legizgalmasabb.
Mindegyik aprósághoz külön matricák tartoznak. Én pedig még mindig nem döntöttem el, hogy feltegyem-e azokat, vagy sem. Utastér tekintetében nem olyan rózsás a helyzet, de a minimális szintet azért megüti. 

Ez pedig a "leginkább nyitott mindenre" az összes közül.
A kormánykerék egy eléggé fájó pont.
Én ezt úgy oldottam meg a fotózás során, hogy a szükségszerűen ellőtt kép után azonnal egymás mellé sorakoztattam szemben a négy kis vadállatot. Ők pedig olyan élettel teli kis ábrázattal vigyorogtak és grimaszoltak, hogy nem is gondoltam többet a borzalmas kormánykerékre. 
Remek sor ez a Kindertől. Látszik, hogy minden fontosabb részletnél odafigyeltek a tervezők, de mivel ezek jóval nagyobbak és drágábbak is a hagyományos Kinder tojásos autóknál, ezért az összecsapott utastér miatt lehet egy kicsit rossz a szánk íze. 

A szenzációs ötösfogat. Lám-lám, a Hot Wheels
képviselője még egy ilyen sorból is lefelé lóg ki.

Nem sok méretaránybeli különbség van közte és egy
HW között. 
Játékegerek a játéktorony előtt. 
Ciao, Kitty!
Ennyi volt a húsvéti különkiadás. Legközelebb újra hús-vér, azaz fémes-bliszteres autó tesztje lesz a soros. Ideje nekem is csatlakoznom szeretteimhez és velük együtt eltölteni azt a pár, kellemes órácskát, hogy aztán az igy összegyűjtött élményeimet pozitív energiává változtatva helyt álljak a szürke hétköznapokban. Békés, boldog ünnepeket mindenkinek!

2015. április 3., péntek

Mi van a tojásban? - Húsvéti különkiadás /1. rész/

A húsvéti ünnepekre való tekintettel ezúttal nem az eddig megszokott játékautókról és modellekről lesz szó, hanem egy kisebb történelmi áttekintést végzek a Kinder tojásokban egykor és napjainkban fellelhető járművekről a teljesség igénye nélkül. 

Gondolom mindenkinek megvolt gyerekkorában az a fajta élmény, amikor az aktuális "Meglepetés tojás" kicsomagolása közben magában mormolta összeszoruló szívvel izgatottan, hogy "csak ne figura legyen, hanem autó". Ezen én is átmentem párszor. Sőt, még az ellentettje is megvolt, amikor épp egy klassz figurás sorozat tagjait akartam becserkészni. Jellemzően amikor inkább autót akartam volna, akkor nagyon kevés alkalommal jött össze. Amikor viszont figurát, természetesen akkor botlottam bele egy-egy izgalmas járműbe. 

Mára annyiban változott a dolog, hogy rengeteg hazai és külföldi webáruház ment fel a meglepetés okozta élménytől és stressztől és konkrét, kibontott Kinder-játékokat lehet vásárolni. A zsákbamacskaságnak így vége lett. Vagyis már eldönthetjük, hogy inkább át akarjuk teljes mértékben élni a Kinder-tojások adta élményeket az elejétől a végéig csokival és itt-ott még mindig képesek vagyunk megállni a tojásos doboz előtt, hogy egy-két rázással kiválasszuk a talán autót rejtőt, vagy inkább vásárlunk "tudatosan" a webről konkrét kiszemelteket jóval több teljes tojás helyett. 

Na? Mi van a tojásban?
Gyűjteményem ezen szegmense mindig is egy külön világ volt. Bár túl sokat foglalkozni nem akartam e járművekkel, egy bejegyzésbe mégis képtelen voltam belesűrűsíteni minden fontosabbat. Sőt, a képek szortírozása közben is inkább azon járt az agyam, hogy mit kellett volna még lefotózni. Így hát egy bejegyzés-sorozattá nőtte ki magát a Kinder-téma. Következzék néhány emlékezetes darab a "Kinder-flottámból". 

A haszonjárműveknek is örültem, nem csupán a
személyautóknak, sportautóknak. 
A képen látható járművek mindegyike rejt valami különlegeset. A konténerszállító például egy aprócska mágnessel szorítja magához a fémgyűrűvel ellátott konténert. 

A konténert sajnos nem találtam meg...
A tűzoltóautó fecskendője egészen magasra kihúzható, de az igazi ász e hármasból a furgon. Még mielőtt jönne a kérdés, hogy mégis miért nem egy színben a pompázik, elárulom. Ezért:

Bizony-bizony, egy Transformers-hasonmássá
alakítható a furgon,
Elvetemültségnek tűnik, de vicces, hogy még ebben a méretben is lehetett annak idején rajongani a Transformersért. Nem sokat volt akcióban ez a jármű. Hibátlan állapotú. Egyedül az évek és a por koptatott rajta valamennyit. Ezzel szemben a kamionokat már jóval gyakrabban tologattam. A következő képen látható a matricák alapján, hogy ezek a gépek bizony elég sok fuvart teljesítettek annak idején.

Tagadhatatlanul 80-as évek a matrica stílusa. 
Kamionból alább láthatóak a kedvenceim. Bár egyszerű pótkocsival látták el őket, a nyergesek mégis kifejezetten igényes darabok a dupla kerekekkel. 

Két különböző kabin, a kerekek, pótkocsik azonosak. 
És persze itt van a két örökzöld szereplő is. Talán nincs is olyan játékgyár, amely a járműveinek sorában ne adott volna ki betonkeverőt, vagy billencset. 

Különleges darab. Ez a kép nem igazán árulkodik
arról, hogy miért.
Pontosan ezért. Az első kerekek forgatják a betonkeverőt.

A torinói rendszám sem hiányozhat.
Bár csak gyengébb pillanataimban próbálom meg beazonosítani a Kinder-járművek azon darabjait, melyek nem kaptak egy gyártótól sem licenszet, de a billencsnél nekem eléggé gyanús, hogy a minta egy FIAT (netán Lancia) teherautó volt a 70-es évekből. 

Vagány darab. 
A kabin oldalnézetben kifejezetten hasonlít a FIAT-ra.
A billencs természetesen működik és alatta látható a
jellegzetes lendkerekes mechanika.
A következő néhány jármű kifejezetten nagy kedvencem volt. Egy egészen hosszú sorozatot készített a Kinder a lendkerekes autókkal. Nem az volt a megszokott, hogy teherautók kapjanak ilyesfajta funkciót. Sokkal inkább a személyautókra volt a lendkerék jellemző. Ezeket a Giodi készítette a Kinder részére, Többségük konkrét típusról volt megmintázva.

Íme a Lancia Ypsilon.
És néhány roncs. Ki tudja megmondani, hogy a zöld és a
piros bódé milyen típus?
Ezek pedig a későbbi generációs lendkerekesek.

Figyeljük meg, hogy matrica segítségével milyen
szépen "fészliftezte" a Kinder a régi 500-as hátsó lámpáit.
Az oldtimer autókból is volt lendkerekes sorozat. Persze abból
egy szereplőt sem találtam. Csak ezt a
"Kinder-ólomkatonás" anyagból készült nem lendkerekeset.
Meg ezt a homokfutót. Jellegzetesség még a régebbi
kiadásokból a piros és sárga fogaskerék. 
És elérkeztünk napjaink egyik lendkerekeséhez. A kicsike
egy Honda. Nem biztos, hogy felteszem a matricákat.

Másik hasonlóan kedvenc sorom a mindenféle vegyes járművekből összeálló volt valamikor a 90-es évek közepén. Bár konkrét típusmegnevezés itt nem volt, néhány autónál lehet érezni, hogy mire gondoltak a tervezők. 

A rózsaszín egy Mercedes w124 kombi, a piros terepjáró pedig
talán egy Jeep Wrangler akar lenni. 
Ha a lámpáik lejjebb lennének, akkor az autószállítókat
lehetne bátran IVECO Turbostaroknak nevezni. 
Balról jobbra: Peugeot 205, Lancia Delta és... ööö...
fogalmam nincs, de a bukólámpa a Kinderben is nagy királyság.
Kétéltűnek tűnő lakóautó.
Akadt még egy olyan érdekes sorozat, amely a mai napig különös érzéseket kelt bennem. Gyerekkoromban a kötött pályás járművek iránt sokkal jobban vonzódtam, mint manapság. De a Kinder apróságai a mai napig megmosolyogtatnak.

A kék és a fekete egy TGV, a többinél fogalmam nincs. 
Ő még MUKI-nak is kevés, de legalább jópofa. 
Elnézegetve ezeket a képeket kedvem lenne összeszedni
pár ilyet még. Persze remélhetőleg hibátlan állapotban. :)
De térjünk is vissza a négykerekűekhez még mielőtt elkezdenék H0-s (vagy bármilyen méretű) vasút terepasztalt tervezni. Lentebb pár kép az F1-ben szereplőkre hasonlító autókról. 

Ezeket is kedveltem. Szerethető darabok. Az abroncsok
oldalfala feliratozott, a matricák valamivel ellenállóbbak
az eddig megszokottaknál. 
Múlt és jelen. 
Mennyivel izgalmasabb a régi autó kidolgozottsága.
Úgy terveztem, hogy a következő részben a komolyabb autókról fogok pár mondattal megemlékezni. Így erre a bejegyzésre már csupán olyanok maradtak, mint klasszikus amerikai autók félig-meddig karikatúráknak tűnő hasonmásai. 

Ezeket is szerettem. Mindegyik van annyira karakteres, hogy
következtetni lehessen az eredeti megfelelőjére. 
Ha egy kicsivel hosszabbak lennének, máris a másik
bejegyzés szereplőivé tenném őket.
Továbbá ezt a tündéri Kacsát is muszáj megmutatnom. 

Megmosolyogtató, cuki. 
Mindenki kezdjen el készülődni az ünnepekre, mert a hatalmas tömegek már reggel óta jelen vannak a bevásárló központokban, hypermarketekben. Az időjárással kapcsolatban pedig a napsütés csak képernyővédő. Fúj a szél, hideg van és néha esik. Hamarosan jelentkezem a második résszel.