Ékszernek látszó - Konami 1/64 Datsun 510 Bluebird teszt

Mielőtt a KONAMI üdvöskéjének fotózására került volna sor, nem sokat kellett gondolkodnom azon, hogy milyen hátteret, melyik diorámát választom hozzá: egyiket sem. Kiegészítőként kellett csupán egy ékszertartó bársonyos szütyő. Ez az autó nem a "legyünk minél élethűbbek" kategória egyik versenyzője. Ez teljesen más. Nem lehet és nincs értelme elhelyezni pár kép erejéig semmilyen aszfaltburkolaton, háttérben egy épülettel, vagy kőfallal. Ez az autó kimeríti a gyűjthető négykerekű bizsu fogalmát. 

Előbújik "hálózsákjából" a kedves kis kocka. 

Egyedülálló sorozat míves darabjáról van szó. Legutóbb a Piccolo Fiatoknál éreztem ezt. Egyik sem akart élethű diorámában megjelenni. Ezek a modellek nem igénylik a "realitást". Annál jóval fantáziadúsabb dimenziókban érzik jól magukat. A szálcsiszolt karosszéria és az emellett használt króm kiegészítők mondatják ezt velem leginkább. 

A szálcsiszoltság tán még jobban kiemeli a
karosszéria finomabb vonalait.

Természetesen ezt nem negatívumként élem meg. Nagyon is tetszik, hogy valaki végre elővette az ilyen jellegű megoldásokat 1/64-ben, és nem kell csupán az 1/18-as DMC-12-esemben gyönyörködnöm, ha ilyesmire vágyok. 

Bár nem igazán látszik, de ennek az apróságnak is
tomicásan finom a rugózása.

A küldetés teljesítve tehát, a gyűjtőnek tetszik az, amit lát. A krómozás néhol zavaró. Főleg a hátsó krómlámpák nem a legjobbak, de ennél a pontnál is kicsit át kell lendülni a modellek általános megítélésén. 

Nem túl előnyös ez a kép a Datsunról. De még a fenék
hiányosságai ellenére sem érdemli a túlzott kritikát.

Az első lámpák tökéletesek, továbbá az utastérrel sincs baj. 

Sok a króm. Tán meg is folyt néhol. De ebből a szögből
is látszik pár kellemes részlet: pl. a 4 aprócska lámpa és
az abroncsok egészen finom barázdái.

A szélvédőből kinövő apró visszapillantó annak ellenére, hogy átlátszó, mégis elfogadható. A kerekekkel sincs különösebb problémám. A felnik autentikusak. 

Vakuzásnál az élek még határozottabbakká válnak. El
kell ismerni, hogy ez a szerszámozás sem a rosszabbakból
való. Ha létezik egyáltalán olyan a japánoknál...

Kellemes kis meglepetés a KONAMI sorozata. Benne pedig minden autó vágyott darab lehetne akár nálam is. Azt ugyanakkor elmondhatom, hogy ezeket a kis fényes, fémes bizsukat is inkább egy általuk létrehozott kategórián belül lehetne egymáshoz hasonlítani, mintsem kivezetni őket a CM's-ek, Kyoshok, Minichampsok uralta véres modell-küzdőtérre. 

Felülnézetből is impozáns látványt nyújt.

Élethűbbek, mint például a Schuco Piccolói, de valahol mégis egy csoportba tudnám velük sorolni. A modellautó kategória miniatűr, gyűjthető ékszerei ezek. Átlagos fényezéssel izgalmas alternatívái lennének a regular Tomica autóknak, de egyben eszünkbe juttatnák a régi idők patinás Matchboxait is. Részletesen kidekorálttal pedig a Tomica Limited Vintage Neo darabjaihoz kellene hasonlítani őket. Elvégre az jól látszik a fekete utastéren, karosszérián és a rajta lévő egységeken, hogy csupán a színek által más dimenzió szülötte ez az apróság. Ha azok követik az élethűséget, akkor egy masszív modellel van dolgunk. Márpedig ez nagy különbség.