Erről az autóról nem lehet egyszerűen írni. Itt kalapáccsal kell ütni a betűket minden mondatnál, s közben az asztalt rugdosni mindkét lábunkkal. Ennyire brutális acéltéglát még az olaszok sem készítettek soha, pedig ők igazán jól érezték magukat a derékszöges nyolcvanas években. A 240 RS-re nézve úgy érzem, mintha az etalon maga a FIAT 131 Abarth lett volna, de a japánoknak az a kevés ív sem kellett, amivel Bertone megáldotta a FIAT legsikeresebb rallyikonját. Ők mindenből kockát, téglát, trapézt faragtak. "Jó a dupla lámpa elől, de akkor inkább tégla formában. A lágy ívű kiszélesítések tökéletessé varázsolják a 131-est, de mi ezt kizárólag vonalzóval akarjuk megcsinálni." Az eredmény egy veszett, dinamikus sokszög lett, melyben a japánokra jellemző közvetlenség, báj csak nyomokban fedezhető fel. Ez persze egyáltalán nem baj. Nagyon szeretem, ha a dizájnerek úgy őrülnek meg a tervezőasztal mellett, hogy az eredmény egy négy keréken guruló ihletett elmezavar lesz.
 |
| 1983-ban, Montecarloban a parc fermében... (forrás) |
Elnézve a 240 RS versenymúltját egy második és két harmadik helyen kívül nem jutott többre. 1983-tól 1985 végéig szerepelt a B csoportos rally világbajnokságon.
 |
| ... majd a bevetésen. Csak a 14. hely jött össze a Salonen - Harjanne párosnak (forrás). |
Utódja, a 200 SX már komolyabb sikereket ért el. De ezek csupán rideg tények. Kit érdekel, hogy milyen eredményei voltak és hány versenyt tudott befejezni műszaki hibák nélkül? Ha csupán a sikeresség alapján választ az ember magának idolokat, akkor nagyon sok fontos élménytől eleshet, mert a győzelem nem minden. Lesz még szó a CM's autók terén kevésbé sikeres, de garantáltan a 240 RS-hez hasonlóan izgalmas gépszörnyekről. Most azonban következzék az a japán szépség, amely 1/18-ban való elkészítését nagy valószínűséggel nem csupán én várom a modellgyártóktól, és amely eredetijét 1/1-ben viszontlátni valamely autós találkozón, hazai historic rally rendezvényen sajnos nem sok esély van.
 |
| Micsoda vonalak! És valóban vonalak! Itt olyanról, hogy kerékjárati ív, nem beszélhetünk. Gyönyörűséges! |
A CM's-nél szerethették ezt az autót, mert az adott rallys sorozatukon belül a "Secret Car" is egy 240 RS volt. Ehhez képest annál a rengeteg igényes részletnél, precíz dekorációnál sokkal többre nem számíthatunk, mint amiket megszokhattunk az eddigi autókon. A kerekek itt inkább az átlagos CM's-szintet ütik meg. Az ezüst színű felniknek jót tett volna, ha a bemart formák mélyebbek, határozottabbak.
 |
| A visszapillantó előtti lyukacskának is van szerepe. A Safari rally verzió kapott extra szúrófényeket. |
A lámpatestek közül csak az apróbbak felfestések, a többi átlátszó műanyag. A Nissan elejénél nagy kár, hogy a kockalámpák túl nagyok és még csak felfestve sincs semmiféle keret körülöttük, ami javíthatna az arányokon. A látható rögzítési pont pedig teljesen más ábrázatot kölcsönöz neki, mint amilyen az igazié.
 |
| Itt lehetett volna jobban is csinálni egyet, s mást. A borostyán indexek valamit ellensúlyoznak azért. |
A tamponnyomás itt is megállja a helyét. Igazából valahol nehéz is úgy lelkesedni az itt fellelhető profi megoldásokért, miután az ember már túl van pár Lancia, Toyota és Suzuki megcsodálásán.
 |
| Tamponnyomások terén ez a CM's sem gyengélkedik. Bár, másban sem számottevően. |
A sárfogó gumik jelenléte azonban mégis ad valami pluszt. Olyasfélét, ami által ez a Nissan is egy külön értékké válik a többi CM's autó között.
 |
| Bár műanyagok a sárfogók, mégis még vagányabbá teszik az autó megjelenését. Na, nem mintha erre oly nagy szüksége lenne. |
A szépen berendezett utastér is vonzza az autó forgatását abból a célból, hogy minél több izgalmas apróságot felfedezzünk. Az antennát szokásomhoz híven itt sem tettem fel a Nissanra.
 |
| Az ablakkeretek is pontosan lettek lefestve. |
Ez az autó minden szögből nézve bámulatos. A gyengén kivitelezett kipufogó sem tudja annyira megzavarni az összképet, hogy az ember ne kezdjen ezután videókat nézegetni az eredetiről teljes képernyős üzemmódban, jól feltekert hangerővel.
 |
| A szélesítések elképesztőek. Nem lehet nem vágyni a végigsimításukra. |
Természetesen érthető, ha az ember megelégszik a CM's kiadásával. Bőven ér annyit, hogy a hiányérzet csupán az 1/1-es felé maradjon meg, de a többi méretben alábbhagyjon. Mégis mindenkinek megvannak azok a dédelgetett, kedvenc autói, amelyekből soha sem elég. Úgy tűnik, hogy számomra a 240RS is ilyesféle.
