Mr. Wolff's Toyota Celica TA22 Street'sozoku

Néhány hónappal ezelőtt zajlott némi polémia a Matchboxmemories és a ModelFreaks csapat tagjai közt a Hot Wheels Toyota Celica Bosozokuságát illetően. Végül a kérdés nem dőlt el - pontosabban mindkét tábor hű maradt véleményéhez - de piszkált a dolog rendesen: Mi lenne, ha megcsinálnám a két nézőpont közös nevezőjét? Már csak azért is, mert Andrew0807 megelőzött a shakotan-származék Celicájával és nagyságrendekkel jobban megépítette, mint ahogy azt én meg tudtam volna csinálni. Így nem maradt más hátra, mint Mr. Wolff műhelyében megépíteni az amerikai-japán szinergiát, a Street'sozoku Celicát.

A szétfúrás és a kromofágfürdő után a színkombináció és az alávaló kerekek kiválasztása volt a legfontosabb kérdés. A Celicának az Andrew-féle sötétkék mellett a vörös-fekete színkombináció áll a legjobban, így a Revell festékkészletemből ezekhez nyúltam. A kerék választékból a 5-Spoke stílusnál jobbat nem találtam - mivel a kerékjáratok hatalmasak, kisebb kerekekkel röhejesen mutatott volna - de a kívánt stílust jobban kihangsúlyozó, színezetlen küllőjű ezüstkeretes verziót pakoltam az autó alá.

Az első lámpákat aranyszínű festékkel emeltem ki, amelyet elég jól letompít a szélvédő anyagából képezett fényszóróbúra; így nem lett rikító. Az indexek értelemszerűen narancssárgát kaptak elől. Hátul kicsit gondban voltam, mivel elég sajátos kiosztást kapott a lámpa - vízszintes csík, benne egy kör és rá merőlegesen a rendszámtábla mellett függőleges csík. Igyekeztem a Celica eredeti sémáját követni, így a fekvő csík sötétbordó színt kapott, a kör lett az index, a sort pedig középen a fehér tolatólámpa zárja.

A hátsó légterelő mellett a kilincsek, a motorháztető púpjai, a sidepipe vége és a hátsó kerékjárat szélesítések szegecselése kapott fekete festéket - a nyersre mart karosszérián ez utóbbiak voltak a legfinomabb és legtetszetősebb részletek. Sajnos az első szélesítések szegecseihez már nem volt elég erős az idegrendszerem - fene a Skorpió-vodkába :)) - de azok nem is annyira látványosak, így nem hiányzik túlzottan.

Mr. Wolff végül elégedetten dőlt hátra székében a munka végeztével - noha messze nem tökéletes a multikulti Celica, de újabb lépést tett meg a jó customizálási gyakorlat felé, s közben kiválóan szórakozott. És ez a lényeg!

British Legends: Jaguar Mk X

Lelkes amatőr kisautó felújítóként két dologgal nem próbálkoztam jó ideig:
Nagyon régi és nagyon új modellek átalakításával.
A nagyon régi (értsd ezalatt a 30 évnél öregebb) járgányoknál visszatartott a koruk iránti tisztelet, a nagyon új autóknál pedig egyszerűen nem akartam elrontani a csillogó gyári fényezést.
Mára mindkét tabu megdőlt; a Maisto Hummer kerékcsere egyértelműen hozzáadott az eredetihez, így a következő projekthez - aminek donorjárműveit még be kell szereznem - már bátran fogok hozzákezdeni.
A régi autó átalakítása pedig egy szerencsés börzelátogatás hozománya.

A legutóbbi börzén a szokásos lomtárt bújva került a kezembe a felújításra tökéletesen előkészített, lemart fényezésű, ám szerkezetileg ép Matchbox Jaguar Mk X. Mivel a börzére szánt keretemet már régesrég kimerítettem, éhező kutyatekintetem megpillantva Betti kisegített a kisautóval - ezúton is köszönöm Neked :) - így a hazaúton már azon mókolhattam, miként újítsam fel a veterán vasat.

Az eredeti állapot - felújításra előkészítve

 Merthogy a kisautók közt is veterán ez a verda, az biztos - nagy valószínűséggel ő a Matchbox gyűjteményem egyik legöregebb tagja. Az 1-75-ös sorban 28c néven 1964-ben mutatkozott be az autó, s egészen 1968-ig maradt gyártásban.

Matchbox MB-28c Jaguar Mark X

Emiatt nem gondolkodtam radikális customizáláson, inkább restaurálni szerettem volna a pici Jaguart. Több színvariáció is megfordult a fejemben, de végül mindig arra lukadtam ki, hogy az eredeti verzió fényezése passzol a legjobban a Jaguarhoz. Szerencsére kéznél volt a Revell 95-ös bronzmetál festéke, így az ilyenkor szokásos procedúrák (lágy szálú drótkefézés, felületi oxidáció csiszolása vízpapírral, szappanos vízben mosás, szárítás) után két réteget kapott belőle.

Under construction

Természetesen a részletek kifestését nem hagyhattam ki - ennyivel többé akartam varázsolni az öreg Lesney-t - így a hűtőmaszk, a lökhárítók, a csomagtérfogantyú, a tengelyvégek és az első lámpák kerete ezüst festést kapott, míg a fényszórók fehér és áttetsző narancsszínűre lettek festve. A motortér egyszerű szürke színt kapott, nem akartam ezt a részletet túlspilázni, az angol motorok megjelenésére amúgy sem jellemző az a feltűnősködés, mint az amcsi, vagy olasz szívekre. Mindemellett az egyik legszebben kidolgozott motortér a Jaguáré, még az akkumulátor is felismerhető. Gyönyörű teljesítmény egy legalább 44 éves die-casttól!

A belső tér a luxusautó stílusához legközelebb álló megszokott fekete / világosbarna / sötétbarna  kombinációt kapta. A tengelyeket finoman megcsiszolva eltávolítottam róluk az évtizedes rozsdát (meglepően kevés volt rajtuk!), majd pár cseppnyi olajjal ajándékoztam meg őket.

Robbantott ábra

Ezután a részletek kiigazítása, majd a védő lakkréteg következett - a fotókon még nincs összeszerelve az autó, mivel így a belső tér jobban kivehető, másrészt az ablakok visszahelyezését még nem tudtam megfelelően kitalálni.

Tulajdonképpen igazán egyszerű felújítás volt a Matchbox MB-28c Jaguar Mk. X.-é. Jóval egyszerűbb, mint a Redline atomgagyi Chevy C-10-esének, ahol a hihetetlenül gyorsan oxidálódó spiáter legalább háromszor dobta le a festéket, mire sikerült úgy megtisztítani és olyan gyorsan kiszárítani a kasztnit, hogy rajta maradjon...
Így ez az autó lesz a következő háromtagú széria kiinduló modellje, melynek másik két tagja is itt áll az asztalomon. A British Legends trió alapelve a Redline tökéletes ellentéte: egy relative igényes alapból kihozni a legtöbbet (igaz az "igényes alap" tézis a három autó egyik, talán leg egzotikusabb tagjánál nem teljesen áll fenn).

British Legends Nr. 1 - Matchbox Jaguar Mark X

Nem Istenkáromlás a régi autók restaurálása, ha megfelelően áll hozzá az ember (s nem gondolkozik azon, hogy mondjuk HW óriásfelnit dob az autó alá) és odafigyel a részletekre. Emiatt a következő oldtimer felújításhoz már egy fokkal bátrabban álltam neki - remélem hamarosan őróla is beszámolhatok itt.

(Kiegészítés: Némileg restelkedem, hogy csak most találtam rá McCustomgargae-oldalára, s benne a saját Jaguar Mk X átépítésére. Igaz ez nem Matchbox-alapú, hanem egy még egzotikusabb autóra épül, de csodás upgrade. Remélem egyszer sikerül közös fotóra összehozni a két járgányt!)

Redline

A cím nem a Hotwheels klasszikus kisautóira, hanem saját átalakításaimra utal. Három amerikai eredetiről mintázott kisautót újítottam fel hasonló színsémával - a hetvenes évek stílusa járt a fejemben, amikor az ötvenes évekből ottmaradt romokat a kor divatjának megfelelően, de igencsak kétes minőségben újítottak fel az óceán túlpartján. Ezért a két hetvenes évekbeli tehergép mellé egy '57-es dragster is a sorba került.
A gyakorlati cél az volt, hogy a három, eredetileg sem túl jól sikerült, ráadásul a gyerekkezek által már igencsak leharcolt járgányt vonzó formában varázsoljam újjá.

Az alapok:
1. Noname kínai Welly Chevrolet Pickup
Olyan volt átvenni a Makett és Modell Bolhapiacon talán 300 Ft-ért eladásra kínált két autócskát, mint egy drogbiznisz a filmekben: már sötétedés után, szemerkélő havas esőben, egy üzletközpont bejáratánál ácsorogva. A dolog két másodpercig tartott, a kinyújtott kézből kivettem a papír zsebkendőbe csomagolt játékokat, gyors pillantással nyugtáztam, hogy azok, amiket megbeszéltünk, átadtam a pénzt és már ott sem voltunk.
Megértem a sietséget - ha létezik olyan, hogy anti-gyűjtői darab, nos ez a két kínai nevenincs Welly pickup az volt. Szégyellnivalón igénytelen, primitív modellek.

Made in China - Chevrolet C10 Stepside Pickup, Lufthansa felirattal.

 Ezért csaptam le rájuk - kíváncsivá tett a bennük rejlő lehetőség.
Jó ideig azt hittem, hogy az autók mintájául az ERTL 1978-as Chevy Pickupja szolgált - csakhogy ez a kisautó a szélesített hátsó sárhányós Chevrolet C10 Stepside alapján készült, míg az ERTL a lapos Fleetside verziót formázta meg.

Chevrolet C10 Fleetside - ez az ERTL mintája (Forrás)

Chevrolet C10 Stepside - a kínai Lufthansa Pickup mintája (Forrás)

 Mindenesetre a két fehér alapon kék Lufthansa feliratos, műanyagalvázas autócska olyan helyre került, ahova gyártói biztosan nem gondolták: üvegvitrinbe. Igaz, nem változatlan formában. Mindkettőt letakarítottam - a kevésbé kopottat csak némi meleg vízzel, durván mocskos és festékhiányos testvérét pedig kromofágfürdővel. Az előbbi kapott apró festés kiigazítást (az itthon rendelkezésre álló Revell makettfestékekkel pótoltam a pontkopásokat), az utóbbi pedig jó kis Hot Wheels kerekeket: mégpedig a piros felni szélű ötküllős CoMo hordók kerültek a girbegurba régiek helyére. Ezek kicsit szélesebbek ugyan az eredetinél, de így hangsúlyosabb a custom-faktor; ráadásul veszettül jól passzolnak az autóhoz.

A tesók

A karosszéria Revell piros színt kapott, míg a lökhárítók ezüst színűek lettek - a fekete nagyon egybeolvadt volna a hűtőmaszk műanyag feketeségével. Az első lámpákat két mattfehér pöttyel tettem hangsúlyosabbá. A platót eredetileg barna színűre akartam festeni, ám attól tartottam, hogy a piros kasztnival együtt nem lett volna szép. Így maradt a fekete szín, amit még a motorháztető szellőzőrostélyaihoz is használtam. Végül némi matt lakk került a járgányra - és készen állt az első Redline autóm.

Utólag visszatekintve még lehetett volna javítani - indexek, kilincsek kifestése, díszcsík az oldalára, stb. De jobban tetszik így, puritán piros-fekete formájában.

2. Majorette Furgon
 A kis Mazsit BTommitól szerváltam (Köszi szépen! :)), s már első blikkre tudtam, hogy a Chevrolet testvére lesz, annyira bájosan elcseszett volt.

Kicsit vacilláltam ugyan a szétbontásán, mivel a belül lévő gyerek szélesen vigyorgott a sárga-piros-fekete Racing Team díszítés láttán. Végül meggyőztem magam, hogy túl kopott már ahhoz, hogy érintetlenül hagyjam, úgyhogy fúró alá tettem. Sajnos a műanyag hátsó lámpák a kromofág áldozatául estek, így azokat ecsettel kellett pótolnom - talán ez a kész verzió legkevésbé sikerült része.
A lötyögő kerekek helyére  egy Matchbox Chevy Van RingedDisc lemezfelnijei kerültek, amik tuti jól állnak az oldschool teherszállítónak.
A piros-fekete színkombináció adott volt - úgy döntöttem, hogy a hetvenes-évek-feeling visszaadásához a fekete tető / piros kasztni kombináció a legjobb. Itt már kicsit többet pepecseltem a részletekkel, s kifestettem a kilincset, az irányjelzőket, és a hűtőmaszk alatti légbeömlőt is. Nagy igazság, és a Majorette Furgon felújítás is bizonyítja, hogy néha a kevesebb több - a lámpákat és az alsó légbeömlőket ma már kihagynám, ahogyan az irányjelzőket is.

A karosszéria enyhe deformációi miatt még felújítva is lepusztultnak hat a kis Mazsi, ami hű az évtized hangulatához.

3. Hot Wheels '57 Chevy RoboZoo
Szintén BTommi autója, az eredetileg a RoboZoo 5-Packban megjelent Chevy Bel Air dragster. Még nem annyira abszurd autó, hogy ne fogadtam volna el, de már volt olyan gagyi és retek, hogy kapásból beletegyem személyes Redline soromba.

A szétfúrás masszív sz*pás volt - az autót kézzel tartottam, s a fúró ferdén kapott bele. Így jókora krátert vájtam az alvázon, mire sikerült a szegecs fejét eltávolítani. Ráadásul a kasztni annyira össze volt gyógyulva az alvázzal, hogy fél órás (egyre kevésbé) türelmes játékkal lehetett csak különválasztani őket úgy, hogy ne törjenek le a műanyag sidepipe kipufogók és a lökhárítók se sérüljenek.
A kasztni alá a Hot Wheels AllStars Ferrari 458 Italiáról kellett kerekeket lopni - a többi tengely egyszerűen túl kurta volt a Bel Air széles alvázához.
A színösszeállítás a fent már ismertetett piros-fekete kombináció, míg a lökhárítók és a kipufogók ezüst színt, a motor szürke alapot és ezüst szelepfedeleket kapott, az irányjelzők a szokott arany fényezést, a lámpa pedig fehér pöttyöt kapott.

Ez lenne az én kis Redline szériám - a hetvenes évek együgyű amerikai autóátalakításit megformázva, azok minden hibájával és varázsával (ne számítsuk ide a legendás Custom készítők munkáit, mint George Barris - alapvetően egy kispénzű, de nagyon autószerető városi fickót képzeltem el a járgányok mellé). Ráadásul ötletet adott a következő hármashoz is, aminek első tagja lassan összeáll. Éljenek az angol legendák! :)

Finomított Hummer

A kisautók moddingolása - ej, de szép magyar szó ez - az egészen extrém, már-már valódi airbrush művészeket megszégyenítő alkotásokig terjedhet. Feltéve, persze, ha kellően elhivatott és tehetséges az alkotó. E sorok írója is lelkesen módosít és tesz - reményei szerint - jobbá megunt játékokat. Ez általában az autó újrafestését és a kerekek cseréjét jelenti. Van, amikor az utóbbi is elegendő, hogy látványosan megújuljon a modell karaktere.
Ez történt a Maisto 1/64 körüli méretarányú Hummer H2 SUV-jával is. Bár a kínai gyártó autói általában alulról súrolják a Matchbox színvonalát, időnként meglepően kellemes jószágok szoktak előkukucskálni a kék bliszterek / dobozok mélyéről. Ez a Hummer is ilyen volt; a karosszéria kifejezetten jól kidolgozott, noha a fekete műanyag ablakok miatt belsőtere nincsen, de ez, vagyis a sötétített üveg simán elhihető a közepes amcsi stricia... presztízs-SUV-től.

Enyhén gagyi felnikkel (Forrás)

 Egyedül a hatalmas Dub felnik csúfítottak nagyot az autócskán, ezért már a vásárlás helyszínén felnidonor után néztem. A választás a Matchbox Coyote 500 fantázianevű autójára esett, amelynek szürke RingedGear felnijei méretben és stílusban is tökéletesen passzoltak a Hummerhoz. Az autók szétfúrása után gyors kerékcsere következett - hál'Istennek a Maisto felnik nem férnek a Matchbox kerekek helyére, így letettem a Dub-stíle Coyote átalakításról.

A donor és az új tulajdonos

 A végeredmény? Nos, ezekkel a kerekekkel a Maisto immár elérte legalább a Matchbox színvonalát.

Mindjárt más

Olyannyira, hogy az autó gazdája immár Dolcsegabana póló helyett öltönyben is tankolhat...

 És még a rendőrségnél sem kell félnie a váratlan igazoltatástól, miközben üzlettársával beszélget.