A gyakorlati cél az volt, hogy a három, eredetileg sem túl jól sikerült, ráadásul a gyerekkezek által már igencsak leharcolt járgányt vonzó formában varázsoljam újjá.
Az alapok:
1.
Olyan volt átvenni a Makett és Modell Bolhapiacon talán 300 Ft-ért eladásra kínált két autócskát, mint egy drogbiznisz a filmekben: már sötétedés után, szemerkélő havas esőben, egy üzletközpont bejáratánál ácsorogva. A dolog két másodpercig tartott, a kinyújtott kézből kivettem a papír zsebkendőbe csomagolt játékokat, gyors pillantással nyugtáztam, hogy azok, amiket megbeszéltünk, átadtam a pénzt és már ott sem voltunk.
Megértem a sietséget - ha létezik olyan, hogy anti-gyűjtői darab, nos ez a két kínai
Made in China - Chevrolet C10 Stepside Pickup, Lufthansa felirattal. |
Ezért csaptam le rájuk - kíváncsivá tett a bennük rejlő lehetőség.
Jó ideig azt hittem, hogy az autók mintájául az ERTL 1978-as Chevy Pickupja szolgált - csakhogy ez a kisautó a szélesített hátsó sárhányós Chevrolet C10 Stepside alapján készült, míg az ERTL a lapos Fleetside verziót formázta meg.
Chevrolet C10 Fleetside - ez az ERTL mintája (Forrás) |
Chevrolet C10 Stepside - a kínai Lufthansa Pickup mintája (Forrás) |
Mindenesetre a két fehér alapon kék Lufthansa feliratos, műanyagalvázas autócska olyan helyre került, ahova gyártói biztosan nem gondolták: üvegvitrinbe. Igaz, nem változatlan formában. Mindkettőt letakarítottam - a kevésbé kopottat csak némi meleg vízzel, durván mocskos és festékhiányos testvérét pedig kromofágfürdővel. Az előbbi kapott apró festés kiigazítást (az itthon rendelkezésre álló Revell makettfestékekkel pótoltam a pontkopásokat), az utóbbi pedig jó kis Hot Wheels kerekeket: mégpedig a piros felni szélű ötküllős CoMo hordók kerültek a girbegurba régiek helyére. Ezek kicsit szélesebbek ugyan az eredetinél, de így hangsúlyosabb a custom-faktor; ráadásul veszettül jól passzolnak az autóhoz.
A tesók |
A karosszéria Revell piros színt kapott, míg a lökhárítók ezüst színűek lettek - a fekete nagyon egybeolvadt volna a hűtőmaszk műanyag feketeségével. Az első lámpákat két mattfehér pöttyel tettem hangsúlyosabbá. A platót eredetileg barna színűre akartam festeni, ám attól tartottam, hogy a piros kasztnival együtt nem lett volna szép. Így maradt a fekete szín, amit még a motorháztető szellőzőrostélyaihoz is használtam. Végül némi matt lakk került a járgányra - és készen állt az első Redline autóm.
Utólag visszatekintve még lehetett volna javítani - indexek, kilincsek kifestése, díszcsík az oldalára, stb. De jobban tetszik így, puritán piros-fekete formájában.
2. Majorette Furgon
A kis Mazsit BTommitól szerváltam (Köszi szépen! :)), s már első blikkre tudtam, hogy a Chevrolet testvére lesz, annyira bájosan elcseszett volt.
Kicsit vacilláltam ugyan a szétbontásán, mivel a belül lévő gyerek szélesen vigyorgott a sárga-piros-fekete Racing Team díszítés láttán. Végül meggyőztem magam, hogy túl kopott már ahhoz, hogy érintetlenül hagyjam, úgyhogy fúró alá tettem. Sajnos a műanyag hátsó lámpák a kromofág áldozatául estek, így azokat ecsettel kellett pótolnom - talán ez a kész verzió legkevésbé sikerült része.
A lötyögő kerekek helyére egy Matchbox Chevy Van RingedDisc lemezfelnijei kerültek, amik tuti jól állnak az oldschool teherszállítónak.
A piros-fekete színkombináció adott volt - úgy döntöttem, hogy a hetvenes-évek-feeling visszaadásához a fekete tető / piros kasztni kombináció a legjobb. Itt már kicsit többet pepecseltem a részletekkel, s kifestettem a kilincset, az irányjelzőket, és a hűtőmaszk alatti légbeömlőt is. Nagy igazság, és a Majorette Furgon felújítás is bizonyítja, hogy néha a kevesebb több - a lámpákat és az alsó légbeömlőket ma már kihagynám, ahogyan az irányjelzőket is.
A karosszéria enyhe deformációi miatt még felújítva is lepusztultnak hat a kis Mazsi, ami hű az évtized hangulatához.
3. Hot Wheels '57 Chevy RoboZoo
Szintén BTommi autója, az eredetileg a RoboZoo 5-Packban megjelent Chevy Bel Air dragster. Még nem annyira abszurd autó, hogy ne fogadtam volna el, de már volt olyan gagyi és retek, hogy kapásból beletegyem személyes Redline soromba.
A szétfúrás masszív sz*pás volt - az autót kézzel tartottam, s a fúró ferdén kapott bele. Így jókora krátert vájtam az alvázon, mire sikerült a szegecs fejét eltávolítani. Ráadásul a kasztni annyira össze volt gyógyulva az alvázzal, hogy fél órás (egyre kevésbé) türelmes játékkal lehetett csak különválasztani őket úgy, hogy ne törjenek le a műanyag sidepipe kipufogók és a lökhárítók se sérüljenek.
A kasztni alá a Hot Wheels AllStars Ferrari 458 Italiáról kellett kerekeket lopni - a többi tengely egyszerűen túl kurta volt a Bel Air széles alvázához.
A színösszeállítás a fent már ismertetett piros-fekete kombináció, míg a lökhárítók és a kipufogók ezüst színt, a motor szürke alapot és ezüst szelepfedeleket kapott, az irányjelzők a szokott arany fényezést, a lámpa pedig fehér pöttyöt kapott.
Ez lenne az én kis Redline szériám - a hetvenes évek együgyű amerikai autóátalakításit megformázva, azok minden hibájával és varázsával (ne számítsuk ide a legendás Custom készítők munkáit, mint George Barris - alapvetően egy kispénzű, de nagyon autószerető városi fickót képzeltem el a járgányok mellé). Ráadásul ötletet adott a következő hármashoz is, aminek első tagja lassan összeáll. Éljenek az angol legendák! :)
Nagyon klasszak a piros feketéid :-)
VálaszTörlésTudtam én, hogy jó kezekbe kerülnek szegény kisautóim. :-)
VálaszTörlésEgyébként, ha megkérhetlek, akkor inkább az eladó cuccaimat linkeld a nevemhez. :-)
http://www.zsibvasar.hu/?op=art_list&u=93263
Maradjunk annyiban, hogy az eladott cuccaidból még biztosan fel fog kerülni néhány az oldalra :)
TörlésEbben biztos vagyok. ;-)
Törlés(De egy kis reklám mindig jól jön. ;-))