A 4Runner-t a terepjáró-szerű autók - tengerentúliul SUV-ok - iránti fokozódó érdeklődésre válaszul mutatta be a Toyota 1984-ben. Hogy ne kelljen teljesen új alapokra építkezni, egyszerűen fogták a még a Hino autógyártól örökölt Hilux pickup masszív alvázát és karosszériáját, a platót egy kevéssé szofisztikált formájú tetővel takarták be és készen is állt a Chevy S-10 és Ford Bronco II kihívója. Az eltelt 28 évben a 4Runner is sokat nőtt, és az evolúciós fán elszakadt a Hilux ágtól; a jelenlegi modell alapjain már az FJ Cruiser és a közepes Land Cruiser verzió osztozik.
Nézzük hát a három klasszikus városi terepjárót!
A Matchbox kiadása az első generációs autót vette alapul, s egyértelműen a modern MB kínálat egyik legjobban sikerült darabja. Bevallom némi ösztönzés kellett a megvételéhez "Diciesse" kollégától (hamarosan ő is színrelép a blogon), akinek műhelyében már átalakult egy ilyen kisautó, s őszinte lelkesedése a modell iránt rám is átragadt.
A saját példányom az egyik legszebb szín összeállítású, piros alapon arany tampózással, krómozott maszkkal és hatküllős, fehér nagy Utility felnivel ellátott verzió. Külön öröm számomra, hogy ez a kivitel megegyezik a valóságban is forgalmazott autóval, így messze a legélethűbb Matchboxok közé tartozik. Persze a Rájen által már bemutatott halványkék és a halványbarna változat is érdemes a megvételre, de nekem ez a piros-arany verda a személyes favoritom.
Persze semmi sem lehet tökéletes, így némi tamponnyomást még elbírtam volna a lámpákra és rugózást a kerekekre - de ez már nem a nyolcvanas évek, amikor a kölykök közt még menőnek számított, akinek az autója pattogni tudott az írópadon...
1/62 Matchbox Toyota 4Runner 1985 |
És a valódi autó |
Méretben hozzá legközelebb a Tomica verziója áll; míg az MB 1/62-es arányú, addig a japán parány 1/65-ös. Mivel azonban ez az autó a következő szériás, jóval nagyobb Hilux Surf modellt formázta meg - így hívták Japánban és a világ egyes részein a '89-ben bemutatott második generációs 4Runnert -, az MB és a Tomica közel egyforma széltében-hosszában. Ennek az autónak nincsenek visszapillantói, cserébe viszont nyithatók az első ajtói. Kapott még kétszínű, ezüst-kék fényezést, pótkereket és rugózást - igazi, Tomicásan finoman hangolt rugózást!
A saját példányomat felújítási alapnak vettem Japánból, ahol az aukciós oldalakon horror árakon - 1000-1200 jentől kezdődően - mennek a tökéletes állapotú autók (Az ebay sem olcsóbb, ott 28 - 30 dollár az ára...). Ezt a példányt 300 jenért sikerült megbótolni, cserébe viszont kopott a festése, s az alvázat tartó egyik pöcök ki van törve. De mégy így sem vagyok képes szétfúrni és kromofágfürdőbe dobni - az autó részleteinek finomsága nem engedi, hogy barbár gajdzsinként customizáljam. Ha lesz egy tökéletes állapotú párja - vagyis, ha ráveszem magam egy közel ötezer forintért idetántorgó kisautó megvételére - akkor, de csakis akkor...
1/65 Tomica Hilux Surf 1992 |
Az utcán így néz ki |
A harmadik járgányt, a Majorette 1/58-as böszméjét is megénekelte már Rájen - bár ő van olyan szerencsés, hogy a régebbi Majorette kerekes verziót tudhatja magáénak :). Jómagam a Müller-béli vadászatom során egy utánfutós, versenyfestéses, modern ötküllős hordókon guruló autóra tettem szert, amit szívfájdalom nélkül téptem ki a bliszteréből - Ó, bontatlan kisautók Istene, bocsáss meg! - hogy a Matchbox mellé állíthassam. Rettent' nagy autó ez, kéremszépen!
A szokásosan khmm... - kevéssé finom Majorette kidolgozás nem von le túl sokat az amúgy is baltanyél bonyolultságú külcsínyből. A Toyota-orr könnyen felismerhető, a sötét, műanyag hűtőmaszk jól mutat a krómszínű lökhárítóval, s ez az autó is kapott visszapillantót, mivel az ajtajai nem nyithatóak neki sem. Ráadásul vontatóhorog is van neki, ami nem elhanyagolható szempont egy ehhez hasonló igáslónál. Az utánfutóról és a dekorációról ítélve egy derék műhelykocsi lehet a Toyota.
1/58 Majorette Toyota Runner |
A három autó szemlátomást nem férne el a Pizzéria parkolójában anélkül, hogy fényezést leverő ajtónyitós baleset történjen - s ez egyértelműen a jóval nagyobb Mazsi sara. Mégsem lenne illdomos pusztán a méretei miatt lehúzni az autót. Hangulatában tökéletesen viszadja a masszív terepjárót, mégha az orbitális, slick-mintájú abroncsok nem is túlzottan ideillőek. Viszont, érdekes módon meg tudták oldani, amit a Matchbox nem, és hatalmas kerekein ez a gép is rugózik! De akkor is zavarnak azok a felnik... Már gondolkozok azon, hogy milyen felnit lehetne alápattintani, de addig is eredményhirdetés - szigorúan szubjektív alapon!
1. Tomica Toyota Hilux Surf
Bár ő a leglepusztultabb a hármasból, mégis a legélethűbb darab. Simán el tudnám róla hinni, hogy egy ukrán pálinkafőzde tulajdonosa szállította vele az illegális szeszt éjszakánként, hétvégén pedig a családját templomba.
Legnagyobb problémája a Tomica egyen-virsli-kerék (Nem egyen virslit! - kerék), vagyis regular wheel, ami egész picit vékonyabb, mint a gyári. Meg persze a lámpái sem kaptak színt - mint ahogyan egyik autóé sem a három közül.
Mégis visszadja a cég japános tökéletességre törekvését a részletek - kerékívek, tetőspoiler, ablakkeretek - precíz kivitelezése. Ha Limited Vintage Neo kiadásban megjelent volna, vegytisztán rajonganék érte. Így csak kedvelem ezt a kis aszfaltjárót.
2. Matchbox Toyota 4Runner
Az egyik legszebben kivitelezett Matchbox az elmúlt időszakból - mégha ez a frázis a közelmúlt egyre riasztóbb trendjét látva nem is mond túl sokat. Tulajdonképpen minden rendben van az autón, pontosan eltalálták a Mattelnél a játék és az élethűség határát, inkább az utóbbi felé tendálva, ami dicséretes. Valami miatt mégis hűvös távolságtartás érzek az autóval kapcsolatban. Nem olyan szívlopós, mint a kis ezüst-kék autó, pedig nem áll nagyon messze tőle minőség terén.
3. Majorette Toyota Runner
Ez az autó olyan, mint a neve. Kissé hanyagul odavetett, bizonyos fontos részek kihagyásával. Ha nem francia lenne a szentem (tudom, kínai, de a die-cast szerszám, ha jól sejtem még a frankoknál készült) írhatták volna akár O'Runnerként is. Talán ő a leginkább játék mindhárom közül. Szinte várja, hogy a gyerekek széthajtsák a homokozóban. Mégis lehet szeretni ezt a kis vackot, de nem egészen úgy, mint egy jó minőségű modellautót. Inkább, mint egy jobban sikerült gyerekjátékot.
Az LVN nálam is célpont. :)
VálaszTörlésA kis Tomica még így is csodálatos. Volt szerencsém kézbevenni. Még így, megviselten is hozza azt, amit egy Tomicától elvárhat az ember. :-)
VálaszTörlés