Toyota Hilux / 4Runner

A Toyota terepjárói hálás témát adnak a kisautó gyártók számára - tulajdonképpen minden összkerekes verda hálás téma kisautóként, nem?. A választékból most a több gyártó által is megformált 4Runner / Hilux autók közül kerül összehasonlításra a Matchbox, a Majorette és a Tomica verziója.
A 4Runner-t a terepjáró-szerű autók - tengerentúliul SUV-ok - iránti fokozódó érdeklődésre válaszul mutatta be a Toyota 1984-ben.  Hogy ne kelljen teljesen új alapokra építkezni, egyszerűen fogták a még a Hino autógyártól örökölt Hilux pickup masszív alvázát és karosszériáját, a platót egy kevéssé szofisztikált formájú tetővel takarták be és készen is állt a Chevy S-10 és Ford Bronco II kihívója. Az eltelt 28 évben a 4Runner is sokat nőtt, és az evolúciós fán elszakadt a Hilux ágtól; a jelenlegi modell alapjain már az FJ Cruiser és a közepes Land Cruiser verzió osztozik.

Nézzük hát a három klasszikus városi terepjárót!

A Matchbox kiadása az első generációs autót vette alapul, s egyértelműen a modern MB kínálat egyik legjobban sikerült darabja. Bevallom némi ösztönzés kellett a megvételéhez "Diciesse" kollégától (hamarosan ő is színrelép a blogon), akinek műhelyében már átalakult egy ilyen kisautó, s őszinte lelkesedése a modell iránt rám is átragadt.
A saját példányom az egyik legszebb szín összeállítású, piros alapon arany tampózással, krómozott maszkkal és hatküllős, fehér nagy Utility felnivel ellátott verzió. Külön öröm számomra, hogy ez a kivitel megegyezik a valóságban is forgalmazott autóval, így messze a legélethűbb Matchboxok közé tartozik. Persze a Rájen által már bemutatott halványkék és a halványbarna változat is érdemes a megvételre, de nekem ez a piros-arany verda a személyes favoritom.
Persze semmi sem lehet tökéletes, így némi tamponnyomást még elbírtam volna a lámpákra és rugózást a kerekekre - de ez már nem a nyolcvanas évek, amikor a kölykök közt még menőnek számított, akinek az autója pattogni tudott az írópadon...

1/62 Matchbox Toyota 4Runner 1985

És a valódi autó

 Méretben hozzá legközelebb a Tomica verziója áll; míg az MB 1/62-es arányú, addig a japán parány 1/65-ös. Mivel azonban ez az autó a következő szériás, jóval nagyobb Hilux Surf modellt formázta meg - így hívták Japánban és a világ egyes részein a '89-ben bemutatott második generációs 4Runnert -, az MB és a Tomica közel egyforma széltében-hosszában. Ennek az autónak nincsenek visszapillantói, cserébe viszont nyithatók az első ajtói. Kapott még kétszínű, ezüst-kék fényezést, pótkereket és rugózást - igazi, Tomicásan finoman hangolt rugózást!
A saját példányomat felújítási alapnak vettem Japánból, ahol az aukciós oldalakon horror árakon - 1000-1200 jentől kezdődően - mennek a tökéletes állapotú autók (Az ebay sem olcsóbb, ott 28 - 30 dollár az ára...). Ezt a példányt 300 jenért sikerült megbótolni, cserébe viszont kopott a festése, s az alvázat tartó egyik pöcök ki van törve. De mégy így sem vagyok képes szétfúrni és kromofágfürdőbe dobni - az autó részleteinek finomsága nem engedi, hogy barbár gajdzsinként customizáljam. Ha lesz egy tökéletes állapotú párja - vagyis, ha ráveszem magam egy közel ötezer forintért idetántorgó kisautó megvételére - akkor, de csakis akkor...

1/65 Tomica Hilux Surf 1992

Az utcán így néz ki

 A harmadik járgányt, a Majorette 1/58-as böszméjét is megénekelte már Rájen - bár ő van olyan szerencsés, hogy a régebbi Majorette kerekes verziót tudhatja magáénak :). Jómagam a Müller-béli vadászatom során egy utánfutós, versenyfestéses, modern ötküllős hordókon guruló autóra tettem szert, amit szívfájdalom nélkül téptem ki a bliszteréből - Ó, bontatlan kisautók Istene, bocsáss meg! - hogy a Matchbox mellé állíthassam. Rettent' nagy autó ez, kéremszépen!
A szokásosan khmm... - kevéssé finom Majorette kidolgozás nem von le túl sokat az amúgy is baltanyél bonyolultságú külcsínyből. A Toyota-orr könnyen felismerhető, a sötét, műanyag hűtőmaszk jól mutat a krómszínű lökhárítóval, s ez az autó is kapott visszapillantót, mivel az ajtajai nem nyithatóak neki sem. Ráadásul vontatóhorog is van neki, ami nem elhanyagolható szempont egy ehhez hasonló igáslónál. Az utánfutóról és a dekorációról ítélve egy derék műhelykocsi lehet a Toyota.

1/58 Majorette Toyota Runner

A három autó szemlátomást nem férne el a Pizzéria parkolójában anélkül, hogy fényezést leverő ajtónyitós baleset történjen - s ez egyértelműen a jóval nagyobb Mazsi sara. Mégsem lenne illdomos pusztán a méretei miatt lehúzni az autót. Hangulatában tökéletesen viszadja a masszív terepjárót, mégha az orbitális, slick-mintájú abroncsok nem is túlzottan ideillőek. Viszont, érdekes módon meg tudták oldani, amit a Matchbox nem, és hatalmas kerekein ez a gép is rugózik! De akkor is zavarnak azok a felnik... Már gondolkozok azon, hogy milyen felnit lehetne alápattintani, de addig is eredményhirdetés - szigorúan szubjektív alapon!

1. Tomica Toyota Hilux Surf
Bár ő a leglepusztultabb a hármasból, mégis a legélethűbb darab. Simán el tudnám róla hinni, hogy egy ukrán pálinkafőzde tulajdonosa szállította vele az illegális szeszt éjszakánként, hétvégén pedig a családját templomba.
Legnagyobb problémája a Tomica egyen-virsli-kerék (Nem egyen virslit! - kerék), vagyis regular wheel, ami egész picit vékonyabb, mint a gyári. Meg persze a lámpái sem kaptak színt - mint ahogyan egyik autóé sem a három közül.
Mégis visszadja a cég japános tökéletességre törekvését a részletek - kerékívek, tetőspoiler, ablakkeretek - precíz kivitelezése. Ha Limited Vintage Neo kiadásban megjelent volna, vegytisztán rajonganék érte. Így csak kedvelem ezt a kis aszfaltjárót.

2. Matchbox Toyota 4Runner
Az egyik legszebben kivitelezett Matchbox az elmúlt időszakból - mégha ez a frázis a közelmúlt egyre riasztóbb trendjét látva nem is mond túl sokat. Tulajdonképpen minden rendben van az autón, pontosan eltalálták a Mattelnél a játék és az élethűség határát, inkább az utóbbi felé tendálva, ami dicséretes. Valami miatt mégis hűvös távolságtartás érzek az autóval kapcsolatban. Nem olyan szívlopós, mint a kis ezüst-kék autó, pedig nem áll nagyon messze tőle minőség terén.

3. Majorette Toyota Runner
Ez az autó olyan, mint a neve. Kissé hanyagul odavetett, bizonyos fontos részek kihagyásával. Ha nem francia lenne a szentem (tudom, kínai, de a die-cast szerszám, ha jól sejtem még a frankoknál készült) írhatták volna akár O'Runnerként is. Talán ő a leginkább játék mindhárom közül. Szinte várja, hogy a gyerekek széthajtsák a homokozóban. Mégis lehet szeretni ezt a kis vackot, de nem egészen úgy, mint egy jó minőségű modellautót. Inkább, mint egy jobban sikerült gyerekjátékot.

Factory Error 1

Azt mondják, a perzsa és török szőnyegkészítők szándékosan vétenek egy-egy apró hibát műveikben, hiszen a tökéletesség egyedül Isten privilégiuma - azt utánozni szentségkáromlás lett volna, ami komoly büntetést vont maga után.
Hogy a maláj Mattel gyárban mennyire veszik komolyan az iszlám előírásokat, nem tudom, de időnként kellemes Factory Errorok akadnak az ember kezébe - ezek általában tamponnyomás hibák, elhelyezési tévedések a bliszterben (az MB ugyebár jobbról-balra, a HW balról-jobbra megy), vagy rossz kerekek. Ahogy a mai bevásárlás egyik tagjánál, a Hot Wheels 2011-es Premiere sorának Lamborghini Gallardo LP 570-4 Superleggera esetében is ez volt a helyzet.

A Galardónál használatos szürke ötküllős J5 kerék helyett az első kerékjáratokba az egyik kedvenc modern kori HW tárcsám, a szintén ötküllős MC5 Mainline felni ezüst változata került.
Valószínűleg, mikor a gyártósoron új termékre álltak át, a kerekek gyűjtőjében maradt egy korábbi gyártásból származó tengely, rajta a a másik széria kerekeivel. A dolgozó rutinszerűen beépítette a kezébe akadó hibás kereket, összezárta a tengelytartó pöcköket és szegecselte a kasztnit. Nem vette észre a sori ellenőrzés sem, és legközelebb már csak a vásárló szeme akadt meg az eltérésen. Vagyis az én szemem... :)

Gyári hibás Lamborghini Gallardo LP570-4 Superleggera

Normál verzió (Forrás)












Ezek a mellényúlások kedveltek a gyűjtők körében, s az ilyen hibával megáldott autók értéke bizony hamar elszállhat a normál ár többszörösére.

 A Mattelnél is rájöttek erre a trendre, így nem lehet véletlen, hogy az idei Thrill Racers soban helyet kapott 2009 Corvette Stingray Concept már gyárilag Factory Errorosan jött ki - hátul fehér, elől pedig narancsszínű kerekekkel. Ez nagyon is illik a mostani idők brutálgagyi, feltűnést hajhászó Mattel trendjéhez - már elnézést, ha valakit megsértek ezzel.

Ha a Kedves Olvasó is rendelkezik eredeti Factory Erroros darabokkal - legyen az Matchbox, Hot Wheels, vagy bármilyen más kisautó - örömmel vennénk a jelentkezését, hogy autója helyet kaphasson egy összeállításban a legjobb kishibás járgányok közt!

Az újjászületés káosza

A modellautók felújításának szenvedélye nem túl rég kapott el. A dolog tavaly karácsonykor kezdődött, amikor kollégáimtól két 1/43-as Heller kitet kaptam ajándékba - ezúton is köszi Zoli és Gabi bácsi!
A makettek összerakása akkora sikerélménnyel ajándékozza meg az embert, hogy muszáj újabb és újabb kihívások után nézni. Egy-két makett után, leginkább költséghatékonysági és helykihasználási szempontok miatt - nem olcsó mulatság egy-egy 1/24-es megépítése, plusz ez a méret bizony teret követel magának - fordultam a Matchbox méretű kisautók felújítása felé.

Lassan tanulom a szakmát, ami egyszerre igényel némi lakatos vénát - óvatos szétfúrás, sorjázás -, mérnöki és formatervezői szemet - megfelelő kerékméret, -forma és színkombináció kiválasztása -, valamint szobafestő-mázoló ügyességet - csíkmentesen festeni nagyon nem könnyű!
Persze festékszóróval - vagy éppen spray-vel egyszerűbb lenne, de
1. Panellakásban élőként nem szeretném szomszédaimat egy kellemes kompresszorhanggal ébreszteni éjfélkor
2. Az áruházakban kapható festék spray-k választéka nem túl nagy
3. A makettfesték és az ecset használata felér egy Zen Buddhista meditációval. De tényleg! Minden eltűnik a világból, s csak négyen maradtok az Univerzumban: Te, az ecset, a festék és az autó.

S mert káosz kell az emberben, hogy egy táncoló csillag születhessen - legalábbis Nietzsche szerint - ilyenkor a munkaasztal elég zavaros képet nyújt. Olykor-olykor csodák születnek újjá az egykori kopott, megunt gyerekjátékokból, melyek el tudják hitetni az emberrel: az élet igenis szép!
Most pedig elnézést kérek, de a kis Fiat 500-as utasterének fekete padlója csak rám vár, hogy megteremtsem.

Anonim modellfüggők - avagy miért indul ez a blog?

Ártatlan dolognak tűnik...
 Néhány ember összejön hetente egyszer, egy forgalmas bevásárlóközpont első szintjén. Kabátjukat a szék háttámlájára akasztják, s maguk elé helyezik kis papírdobozaik, nejlonszatyruk, vagy éppen zsebük tartalmát. A gyerekes anyukák ijedten csemetéjük szemei elé kapják kezüket, az apukák pedig mosolyogva - talán legbelül irigykedve - figyelik, ahogyan felnőtt emberek kisautókat pakolnak ki az ingatag asztalra.

Kisautókat a világ minden sarkából és minden stílusban; Matchboxok és Hot Wheelsek természetes vendégek, ahogyan a Tomica, Kyosho kincsei japánból, a Herpa és Schuco parányai Németországból, vagy éppen az önmagukban is életveszélyes tömegű AutoArt 1/18-asok.
Van, aki a német autók és kombik megszállottja, másvalaki a kamionokért és buszokért lelkesedik; olasz autók, japán egzotikumok, csillagos elegancia és csikós dobrokolás. Minden játszik...
Szenvedélybetegség ez - szoktunk viccelődni, egy-egy nagyobb bevásárlási roham után. Nos, a szenvedélybetegség egyik módja a kibeszélés, vegye hát a Kedves Olvasó úgy ezt a helyet, mint az Anonim Modellfüggők Társaságának terápiás központját. Vigyázat, ez a betegség nagyon fertőző!